India közelről: Bharat tavasza

A 22 milliós Delhi felett még nem olyan kék az ég, mint Peking felett. A nap erős sugarait a szmog szűri, nem is kicsit, a városon kívül téglaégetők százainak kéményei eregetik a füstöt. Pöfögve rajzanak a riksák a rozzant régi buszok között. A Lodi kert egy kis mennyország a hatalmas város közepén, a Delhi Szultanátus idejéből származó, fél év­ezredes sírok körüli park úgy nyüzsög az élettől, ahogy csak a trópusok tudnak. Madárcsicsergés, majmok kiáltásai, az ember egy-egy pillanatra a dzsungelben érezheti magát. Nem sokkal odébb az ősi belvárosa szintén nyüzsög. Láthatóbb 
a szegénység, mint Kínában, és nagyobb is. De a külvárosokban már épülnek a sok száz méteres felhőkarcolók, magasvasút száguld, és a repülőtér is világszínvonalú.

Delhi, pontosabban a részét képező Újdelhi ma a világ egyik erőközpontja. Ha van ország, amely évtizedes távlatban ugyan, de felkapaszkodhat az USA és Kína szintjére, akkor az India. Nem szabad rá legyinteni, mert mindene megvan hozzá: a méret, az ambíció és a mai viszonyok között szerencsésnek mondható geopolitikai helyzet. A világ immár legnépesebb országa potenciális szuperhatalom. Nominálisan ma az ötödik legnagyobb gazdaság az Egyesült Államok, Kína, Németország és Japán mögött – és egykori gyarmatosítója, az Egyesült Királyság előtt. Vásárlóerő­paritáson a harmadik Kína és az USA mögött, a negyedik Oroszország előtt.

a felsőbb szegmensekben európai vagy éppen amerikai vásárlóerővel. Egyre több helyen lehet indiai turistákkal találkozni: akik ma még Kazahsztánba, Egyiptomba vagy Grúziába utaznak, hamarosan jöhetnek akár Magyarországra is. A turisták költését tekintve India a világ hetedik legfontosabb országa lett: nem mindegy, térségünkben ki nyit feléjük elsőként.

Ott vannak persze az elképesztően szegény gettók, sokszor a hatalmas felhőkarcolók és luxushotelek árnyékában. lndia összességében még messze van akár a közepes fejlettségtől is, de ez nem pusztán hátrány, hanem lehetőség is.

Az ország hatalmasat lépett előre a gazdaság számos területén. Narendra Modi miniszterelnök elindította az 5 T programot, amelynek egyik pontja a technológiai ugrást célozza. Ehhez megteremtették a feltételeket is. 2014-ben a felsőoktatásba felvételizők 320 intézmény közül választhattak, tavaly már 1113-ban tanulhattak tovább. Az indiai információtechnológiai piac 250 milliárd dolláros, a négyötödét az export teszi ki, ezzel az ország a legnagyobb exportőr az IT-szolgáltatások terén. Persze fennáll a veszélye annak, hogy az alacsonyabb szintű programozás terén a mesterséges intelligencia hamarosan kiszorítja az embert – és ez fontos téma Indiában, ezért igyekeznek betörni a magasabb hozzáadott értékű területekre. A Tata Consultancy Servicest kevesen ismerik, pedig a világ ötven országában jelen van, Magyarországon is. India még nem a Meta, a Google vagy az Alibaba világa, de egy lassan másfél milliárdos piac, a növekedési potenciál óriási. Az ország a „világ háttérirodája” lett, és bár a „világ műhelye” címre Kína tényleg rászolgált, azért India hagyományos ipara is jelentős. Kiemelkedő például a gyógyszergyártás, amely a kilencedik legnagyobb a világon, de egyes területeken, mint a generikus gyógyszerek és vakcinák, az első.

Az ország hatalmas hadsereget épít, Újdelhi olyan, mint egy katonai tábor: mindenhol bázisok, parancsnokságok vannak, az ország flottája pedig erősebb, mint a brit vagy a francia, a németről nem is beszélve. Az indiai űripar sok tekintetben negyedik az amerikai, az orosz és a kínai mögött.

India geopolitikai értelemben az egyensúlyozás jelképe lehetne. A Kínával fennálló feszültségek régiek, és fenn is maradnak, mert egy ország sem felejti el a területi veszteséget, és a gyarmati határ ügyében nehéz megoldani a vitákat. De nagyszabású katonai konfliktus nem valószínű a két hatalom között. A másik szomszéd, Pakisztán már sokkal problémásabb: a kasmíri területi kérdés belátható időn belül feloldhatatlan. Újdelhinek stratégiai kapcsolatai vannak Oroszországgal, amelyeket nem ad fel a nyugatiakért, de azért ott van az India mellett Japánt, Ausztráliát és az USA-t magába foglaló négyoldalú biztonsági fórum is, amelynek nem túl rejtett Kína-ellenes éle van.

Az ország a nagy erőterek között fejlődik: jöhet neki az olcsó orosz olaj és a nyugati technológia is. Hogy mennyire érdekli az indiaiakat a „szabályokon alapuló világrend”? Nos, erre a kérdésre nevetnek, és azt mondják: a Nyugatot sem érdekelte Kasmír kérdése. Az USA évtizedeken át Pakisztánt támogatta, pedig az Indiával ellentétben nem volt demokrácia. Sok indiai úgy véli, hogy a területi integritás tisztelete addig tart, amíg nyugati érdeket szolgál. Nekik nem fontosabb Ukrajna, mint Kasmír ügye. Subrahmanyam Jaishankar indiai külügyminiszter az Újdelhiben évente megrendezett Raisina Dialogue konferencián, a térség legnagyobb geopolitikai rendezvényén határozottan kijelentette: „A szabályok alkotóinak és a szabályok elszenvedőinek kicsit más a perspektívája.”

Érthető ez a megközelítés. A mai Indiát hosszú ideig a britek uralták, az ő szabályaik szerint rendezték be, és ennek élménye ma is meghatározó – korántsem pozitív összefüggésben. A hatalmas ország sorsa nyolcszáz évig újra és újra a külső hódítás volt. Az iszlám behatolás hullámai után nemcsak a Brit Birodalom, Franciaország és Portugália gyarmatosított, de kevésbé sikeresen Svédország, Dánia, Hollandia, sőt még Ausztria is. A Nikobár-szigeteken a Joseph und Teresia nevű hajó legénysége alapított egy kis gyarmatot, voltak köztük magyarok is. A kísérlet gyorsan elhalt, így Mária Terézia nem lett gyarmatbirodalom-alapító. Nem jó emlékek ezek a mai Indiában. Narendra Modi miniszterelnöksége alatt felerősödött a gyarmati érából származó földrajzi nevek lecserélése helyiekre, sőt egyre többet használják az ország tradicionális saját nevét, a Bharatot. Nem zárható ki, hogy egy nap az európai gyarmatosításra emlékeztető India helyett csak a Bharat marad.

Európában meg kellene érteni, hogy India, Kína vagy Indonézia nem felejti a megaláztatás évszázadát, évszázadait – és a sor még hosszú. A Délnek a mai rend nem egy „szabályokon alapuló világrend”, hanem egy „nyugati szabályok mindenkinek” rend. A Nyugat sem egységes a nyugati értékeknek titulált ideák elfogadásában, a Kelet és a Dél egy része pedig új típusú ideológiai gyarmatosításnak tartja az erőltetésüket. 

ENSZ BT-tagként, egy nap pedig majd szuperhatalomként. Semmilyen nyugati kioktatást nem fogad el. Magabiztos, erősödik, ez minden megnyilvánulásában érezhető.

Az országot 2014-től irányító Narendra Modi új szintre helyezte Indiát. Újdelhi gyarmati időszakból származó kormányzati negyede, a Raisina­-domb hamarosan olyan ismert lehet a világban, mint a Fehér Ház, a Kreml vagy a Tiananmen tér. Indiára figyelni kell, új korszakába pedig érdemes bekapcsolódni.

Nyitókép: A Lodi kert Delhiben
Fotó: Demkó Attila